Mahler Budapesten

Egy érdekes bejegyzést olvashatunk
a Budapesti Fesztiválzenekar blogján
Mahler budapesti éveinek helyszíneiről:

“Gustav Mahler két és fél éven át volt a Magyar Királyi Operaház igazgatója. Pályafutásának ez az állomása máig a magyarországi zenetörténet különleges büszkesége. Az 1884-ben megnyitott Operaház első fénykorát köszönhette a zseniális, megalkuvást nem ismerő, s olykor kétség kívül nyers igazgatónak. Nagyszerű sikerek és kisszerű intrikák, lelkes pártfogók és ádáz ellenfelek egyaránt megtalálták Gustav Mahler személyét budapesti évei során. Most Németh Dániel fotóin keresztül élhetjük át újra azt a hangulatot, amelyben Mahler Budapesten alkotott.”

Advertisements

Mahler-érem 2014.

2015. január 8-án a Budapest Music Center könyvtárában nagy örömmel adtuk át a Magyar Gustav Mahler Társaság által alapított emlékérmet a 2014. évi díjazottunknak

Fülöp Péternek

 

Gáspár Anna köszöntője

“A 2014-es évi díjunkat itt és most, 2015 legelején, Fülöp Péternek szeretnénk átadni, aki évek óta kiemelkedő művelődéstörténeti jelentőségű, különleges előadásaival emeli rendezvényeink színvonalát. Előadásaiban, kiragadva a Mahler életmű bármely szimfóniájának egyetlen tételét, bemutatja, megmagyarázza, diszkográfiai kincsestára segítségével hallgathatóvá, olykor még láthatóvá is teszi annak szinte megszámlálhatatlanul sok rögzített változatát.

Gustav Mahler alighanem ámulva lenne részese egy ilyen Fülöp Péter féle előadásnak. Hiszen ő maga mondta Helsinkiben, 1897-ben Sibeliusnak – hallhattuk nemrégiben Norman Lebrecht előadásában a MÜPÁ-ban, – hogy a zene egyenlő a világmindenséggel, amely körülveszi, átöleli az emberiséget. Mahler is bizonyára élvezné a Fülöp-féle diszkográfiából elővarázsolt eredeti hangszerelésű tételek változatos, mégis kottahű előadásait épp úgy, mint az akkordionon, kórusban, szólóénekessel vagy éppenséggel táncban, balett formájában megjelenített változatokat.

Itt akár be is fejezhetném, de nem teszem.

Következzék a laudáció, jöjjön Fülöp Péter méltatása, és végül, jöjjön, papíron rögzítve, de ha kedvük és türelmük engedi, felolvasva, egy különleges levél, a Kanadában élő zenetudós és jó barát, Zoltan ROMAN levele, amelyet erre az alkalomra írt.

LAUDATIO vagyis ÉLJENZÉS

Vannak a zsenik, akik „csupán” alkotnak, festményeket, szobrokat, zeneműveket, irodalmi, poétikai, drámai, építészeti alkotásokat. Van továbbá sok-sok művész, akik e zseniális alkotásokat előadják, kiállítják, felépítik, dramatizálják, az emberiség számára hozzáférhetővé teszik. Sokszor belepusztulnak a teremtésbe, az alkotásba. A többire pedig az utókornak legyen gondja.
Vannak azután mások, sokan, akik „csupán” a dolgukat teszik. A lehető legjobban, ahogy tőlük telik.

Vannak, akik úgy teszik a dolgukat, hogy másoknak is a hasznára legyenek.
Vannak, akik úgy szeretnének mások hasznára lenni, hogy rendet teremtenek a művészek e kaotikus világában.
Fülöp Péter e rendteremtők közé tartozik. Fülöp Péter azok közé a rendteremtők közé tartozik, akik mások számára teremtik meg a rendet, ezzel közkinccsé teszik az alkotó zseni és interpretálói égi adományait.
A rendteremtés szolgálat.

Fülöp Péter szolgálata a Mahler discographia megteremtése. A szolgálat az átlagember szemével, agyával nézve háttérmunka, nem hoz dicsőséget. Olyan teremtés ez, amely a rendet, a rendszert, a hozzáférést jelenti, Fülöp Péter esetében Mahler muzsikájának több ezer felvételéhez. A hely, ahol e néhány gondolat elhangzik, a Budapest Music Center, a Mahler discographia otthona. Köszönet illeti a Budapest Music Center megálmodóját és megvalósítóját is, hogy otthont adott e páratlan kincsnek, Fülöp Péter szeretete, szolgálata, szorgalma és teremtő kitartása gyümölcsének.

Fülöp Péter 2010-ben megjelent Mahler discographiaja egészen pontosan 2774 tételt tartalmaz. A jelenlegi, 2014-es állományba már 3400 hivatalos lemez tartozik, beleértve a videó felvételeket is (laser disken, DVD-n és újabban Blu-ray lemezeken). E gyűjtemény része továbbá mintegy 800, hivatalos lemezen nem található koncertfelvétel is.
A Mahler discographia mindenki számára elérhető.

Budapest, 2015. január 8.”

 

Az érem Krasznai János alkotása, akinek a nagyszerű Mahler-portrét is köszönhetjük.


Norman Lebrecht előadása

„Az a legfontosabb, hogy ne hagyd magad irányítani a világ által. Haladj a magad útján, dolgozz csalhatatlanul: ne hagyd, hogy a kudarc lehangoljon, és azt se, hogy elvarázsoljon a taps.” (Gustav Mahler)

Gustav Mahler életében művei csak kisebb, helyi sikereket arattak, halála után azonban ellenkező végletbe csapó Mahler-kultusz támadt. Miért váltott ki az osztrák karmester-zeneszerző ellenérzéseket a XIX. században, és miért lett elfogadott és elismert a XX.-ban? Ezt a kettősséget boncolgatja Norman Lebrecht, akinek eddig 12 zenével kapcsolatos könyve jelent meg 17 nyelven, az utolsó Miért Mahler? címmel. A brit író Slipped Disc című kulturális-zenei blogja a legolvasottabb kulturális blog a világon, havonta több mint egymillió ember olvassa. Szakértelme és véleménye mértékadó.

Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar