Életrajz

Gustav Mahler zsidó szülők gyermekeként Kalischtben (ma Kalište), Csehországban született 1860. július 7-én, és ifjúkorát is itt töltötte. Az iglaui (ma Jihlava) és a prágai gimnáziumban tanult, 1875-ben pedig beiratkozott a bécsi konzervatóriumba, ahol zongorát, összhangzattant és kompozíciót tanult. Közben magántanulmányokat folytatott Brucknernál. 1878-ban a bécsi egyetem hallgatója lett, és még ebben az évben megírta Das klagende Lied című kantátáját.

1880-ban Felső-Ausztriában karmesterként helyezkedett el. 1883-ban komponálta első jelentős alkotását, a Lieder eines fahrenden Gesellen (Egy vándorlegény dalai) című dalciklusát. Prágai és lipcsei tartózkodás után 1888-ban érkezett Budapestre, ahol a Operaház karnagya és igazgatója lett. Tízéves szerződést írt alá Beniczky intendánssal, és műsorpolitikájával, gondos szereplőválasztásával, megalkuvást nem tűrő művészi hozzáállásával megteremtette az Opera első „aranykorát”. Ő mutatta be Budapesten Richard Wagner Ring-tetralógiájának első két darabját, és Pietro Mascagni Parasztbecsület című operáját is, mely a budapesti siker után (1890. december 26.) indult világhódító útjára. Itt mutatta be 1889-ben első szimfóniáját is. Amikor 1891-ben Zichy Géza gróf lett az Operaház intendánsa, Mahler hatáskörét megnyirbálták, az új intendáns támadta műsorválasztását és beleszólt művészeti kérdésekbe is, amit Mahler – aki egyébként sem volt simulékony alkat – nem tudott elfogadni, ezért szerződést bontott és távozott a magyar fővárosból.

Mahler sehol nem tisztelte a helyi begyepesedett hagyományokat, csak a teljesítményt nézte. Ezért további állomáshelyein is állandó összetűzések kísérték, és csak ideig-óráig maradt egy helyen. Bad Hall, Laibach, Olmütz, Prága, Lipcse és Hamburg után karmesteri működésének következő állomása Bécs volt, ahol 1897–től 1907-ig működött a Hofopernél, közben egy ideig a Bécsi Szimfonikus Zenekart is vezette (de előtte még – az állás elnyerése érdekében – felvette a kereszténységet).

1902-ben megházasodott, felesége Alma Schindler (szintén zeneszerző), akitől két gyermeke született. Házassága nem volt mindig felhőtlen, felesége meg is csalta (Walter Gropius építésszel, akihez Mahler halála után feleségül ment). Bécsben Mahler újabb szimfóniákat írt (4–8.), és a Kindertotenlieder (Gyermekgyászdalok) is itt született. A 8. szimfónia olyan hatalmas zenekari és kóruslétszámot kívánt, hogy „ezrek szimfóniája” néven emlegették. Bécsben sikeres volt, nagy rajongótábora is volt, de a „szakmán” belül mindenkivel (zenészek, énekesek, vezetés) feszült volt a viszonya. Ráadásul egy idő után antiszemita sajtótámadások is érték, a helyzete tarthatatlanná vált.

1907-ben az Egyesült Államokba utazik, ahol a New York-i Metropolitan Opera karmestere, később a Philharmonic Society vezetője is lett. Még ebben az évbe meghalt egyik kislánya és az ő egészsége is megrendült. 1911-ben – rövid Párizsi tartózkodás után – hazatért Bécsbe, és hamarosan, május 18-án hunyt el. Leveleit, visszaemlékezéseit felesége, Alma Mahler adta ki.

Művek

  • a-moll zongoranégyes (egy tétel készült el)
  • A panaszos dal (Das klagende Lied), kantáta
  • Egy vándorlegény dalai
  • A fiú csodakürtje (Das Knaben Wunderhorn) – dalciklus (Achim von Arnim és Clemens Brentano gyűjtötte versekre)
  • Gyermekgyászdalok (Friedrich Rückert verseire)
  • Öt dal Rückert-versekre
  • 1. szimfónia, „Titán”
  • 2. szimfónia, „Feltámadás”
  • 3. szimfónia
  • 4. szimfónia
  • 5. szimfónia
  • 6. szimfónia, a-moll, „Tragikus”
  • 7. szimfónia, „Éji zene”
  • 8. szimfónia, „Ezrek szimfóniája”
  • 9. szimfónia
  • 10. szimfónia (befejezetlen, egy tétel)
  • Dal a Földről (Das Lied von der Erde)

(forrás/bővebben/further_reading: hu.wikipedia / en.wikipedia)

Advertisements

%d bloggers like this: